Akadálymentes webshop: kire vonatkozik a 2025 óta hatályos törvény?
A 2022. évi XVII. törvény a webshopokra vonatkozik, nem minden honlapra. Kire érvényes, ki mentes, mi a szankció.
Az akadálymentességi törvény a webshopokra és más, fogyasztói szerződéskötésre szolgáló online felületekre vonatkozik, nem minden céges honlapra. A 2022. évi XVII. törvényt 2025. június 28. óta kell alkalmazni, a szolgáltatást nyújtó mikrovállalkozás pedig mentes alóla.
Két félrevezető feltételezés
Két feltételezés különösen félrevezető: hogy minden kkv-honlapot azonnal át kell építeni, és hogy az első hibára súlyos bírság jár. Az alábbiakban a törvény és a végrehajtási rendelet szövegéből nézzük meg, kit érint, mit kér, és mit ellenőrizz a karácsonyi szezon előtt.
Melyik jogszabályról van szó?
Az EU akadálymentességi irányelvét (European Accessibility Act, EAA) Magyarországon a 2022. évi XVII. törvény ülteti át.
A 10. § szerint 2025. június 28-án lépett hatályba, a részletszabályokat a 605/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet adja.
Az Európai Bizottság összefoglalója szerint az irányelv által lefedett szolgáltatások között az e-kereskedelem is szerepel. A magyar szöveg ezt pontosan körülhatárolja, ezért érdemes azt olvasni.
Kire vonatkozik: webshop igen, bemutatkozó oldal általában nem
A törvény 1. § (2) bekezdés f) pontja szerint a hatálya alá tartoznak a fogyasztóknak nyújtott e-kereskedelmi szolgáltatások. A 2. § 11. pontja szerint ez a távolról, honlapon vagy mobileszköz-alapú szolgáltatáson keresztül, elektronikus úton, a fogyasztó egyéni kérésére, fogyasztói szerződés megkötése céljából nyújtott szolgáltatás.
A gyakorlatban ide tartozik a webshop, a mobilappos rendelés, és az az online foglalás, amellyel fogyasztói szerződés jön létre. Önmagában nem tartozik ide az a honlap, amely csak bemutatja a céget, és legfeljebb kapcsolatfelvételi űrlapot kínál.
Mikor kétséges a besorolás?
A definíció a fogyasztói szerződésre épül. Egy kizárólag cégeknek szóló rendelési felület ezért más megítélés alá eshet, ezt érdemes jogásszal tisztázni.
Kire vonatkozik webshop nélkül is?
Néhány ágazatban e-kereskedelem nélkül is meg kell felelni. Az 1. § (2) bekezdés a), b), d) és e) pontja alapján ilyenek az elektronikus hírközlési, az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító és a lakossági banki szolgáltatások, valamint az elektronikus könyvek és a dedikált szoftverek.
A c) pont a légi, autóbuszos, vasúti és vízi személyszállításra vonatkozik, a honlapokat is beleértve. A városi, elővárosi és regionális közlekedésnél viszont csak az önkiszolgáló terminálokra.
A közszféra honlapjaira külön jogszabály, a 2018. évi LXXV. törvény vonatkozik.
Mikor mentes egy vállalkozás?
A 3. § (3) bekezdése szerint a szolgáltatást nyújtó mikrovállalkozásnak nem kell megfelelnie az 1. melléklet 3. és 4. pontja szerinti követelményeknek, és a kapcsolódó kötelezettségek alól is mentesül.
A 2. § 28. pontja szerint mikrovállalkozás az, amely 10 főnél kevesebb személyt foglalkoztat, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg. A két feltételnek együtt kell teljesülnie, ezért egy 12 fős webáruház alacsony árbevétellel sem mentes.
Az aránytalan teher kivétele
Az 5. § szerint a követelmények csak addig alkalmazandók, amíg nem kívánják meg a szolgáltatás lényegi tulajdonságainak alapvető módosítását, és nem jelentenek aránytalan terhet. Aki külső forrásból akadálymentesítési támogatást kapott, aránytalan teherre nem hivatkozhat.
A kivételhez írásbeli értékelés kell, amelyet legalább ötévente felül kell vizsgálni, a szolgáltatás utolsó nyújtásától öt évig meg kell őrizni, és a hatóság vizsgálhatja. A mikrovállalkozás kivételével a hatóságot is tájékoztatni kell róla.
Mi a helyzet a 2025 előtt indult webshopokkal?
A 11. § szerint a törvényt a hatálybalépés után nyújtott szolgáltatásokra kell alkalmazni. Egy webshop, amely ma is fogad rendeléseket, ma is nyújtja a szolgáltatást, ezért a régebben indult áruházakra is vonatkozik.
Felmerülhet, hogy 2030-ig van türelmi idő. A 12. § (2) bekezdése valóban 2030. június 28-ig ad haladékot, de csak a 2025. június 28. előtt megkötött szolgáltatási szerződésekre, azok lejáratáig.
A 12. § (1) bekezdése az archív, már nem frissülő tartalmakat veszi ki. Egy élő pénztárfolyamatra egyik sem ad felmentést.
Ki ellenőriz, és hogyan?
A 605/2022. Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés f) pontja az e-kereskedelmi szolgáltatásoknál a fogyasztóvédelmi hatóságot jelöli ki. A törvény 8. § (6) bekezdése szerint a fogyasztó is indíthat eljárást a hatóságnál vagy bíróság előtt.
A 8. § (7) bekezdése a fogyasztóvédelmi és a fogyatékosügyi érdekképviseleteknek is eljárási jogot ad, ha a jogsértés a fogyasztók nagyobb csoportját érinti. A szankció nem azonnali: a (3) bekezdés szerint a hatóság figyelmeztethet, és egyeztetést kezdeményez a javítás határidejéről.
Közigazgatási bírságot a (4) bekezdés alapján akkor szab ki, ha a vállalkozás nem működik együtt, vagy a határidőn belül nem javít.
Mekkora lehet a bírság?
A rendelet 9. § (1) bekezdése szerint a bírság legalább 15 ezer forint. A kkv-knál és a legfeljebb 100 millió forint árbevételű cégeknél a felső határ főszabályként 500 ezer forint.
Ha a jogsértés a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sérti vagy veszélyezteti, vagy széles körben jelentős vagyoni hátrányt okoz, a felső határ az éves nettó árbevétel 5 százaléka.
A kkv-körön kívüli, 100 millió forint feletti árbevételű cégnél a felső határ az éves nettó árbevétel 5 százaléka, legfeljebb 500 millió forint.
Mit mond a törvény a szabványról?
A törvény nem nevez meg konkrét technikai szabványt. A 4. § (1) bekezdése szerint a harmonizált szabványnak megfelelő szolgáltatásról vélelmezni kell a megfelelést, ha a szabvány hivatkozását az EU Hivatalos Lapjában közzétették.
Az 1. melléklet 3.3. pontja szerint a honlapnak érzékelhetőnek, kezelhetőnek, érthetőnek és stabilnak kell lennie. A 4.7. pont szerint ez az azonosítási, biztonsági és fizetési funkciókra is vonatkozik.
A 4.7. pont azt is kéri, hogy a webshop tájékoztasson az értékesített termékek és szolgáltatások akadálymentességéről, ha ezt az információt a felelős gazdasági szereplő megadja.
EN 301 549 és WCAG 2.2
A gyakorlati mérce az EN 301 549 európai szabvány. A jelenleg hivatkozott V3.2.1 változat a WCAG 2.1 A és AA szintjére épül, a 2026. szeptember 2-án kiadott V4.1.1 már a WCAG 2.2-re.
Az ír fogyatékosügyi hatóság (NDA) szerint az új változat az EU Hivatalos Lapjában való hivatkozással kap jogi súlyt, addig a V3.2.1 marad érvényben. A hivatkozás várhatóan 2026 végén jelenik meg.
Ezért ma a WCAG 2.2 AA a józan célpont: a WCAG 2.1-re épül, és az új szabvány is ezt veszi át.
Önellenőrzés: tartalom és navigáció
- Kontraszt: a normál szöveg és háttere között legalább 4,5:1, a nagy szövegnél legalább 3:1 kontrasztarány kell (WCAG 1.4.3). Nézd meg az árakat, a halvány segédszövegeket és a gombfeliratokat.
- Billentyűzet: a teljes vásárlás, a szűrőktől a fizetésig, legyen elvégezhető egér nélkül (2.1.1). A fókusz mindig látszódjon (2.4.7), és ne takarja ki teljesen ragadós fejléc vagy sütisáv (2.4.11).
- Alternatív szöveg: minden termékképnek és ikonos gombnak legyen szöveges megfelelője (1.1.1). A fájlnév nem alt szöveg.
- Űrlapok: minden mezőnek legyen címkéje vagy utasítása (3.3.2), a hibát pedig szövegesen nevezze meg a rendszer (3.3.1), ne csak piros kerettel.
Önellenőrzés: a pénztár
- Ismételt adatbevitel: ugyanabban a folyamatban a már megadott adatot ne kelljen újra begépelni (3.3.7).
- Belépés: a hitelesítéshez ne kelljen fejben megoldandó feladat, hacsak nincs rá alternatíva vagy segítség (3.3.8).
- Célterület: a kattintható elemek legalább 24×24 CSS pixelesek legyenek, vagy legyen körülöttük elég térköz (2.5.8).
- Egyedi vezérlők: a gombok, lenyílók és fizetési modulok nevét, szerepét és állapotát a képernyőolvasó is érje el (4.1.2).
Automatikus teszt és beépített modulok
Az automatikus ellenőrző eszközök a hibák egy részét megtalálják, de a pénztárt érdemes billentyűzettel és képernyőolvasóval végig is kattintani.
A 3. § (4) bekezdése szerint a megfelelésért akkor is a szolgáltató felel, ha a szolgáltatás egy részét alvállalkozó nyújtja. Ezért a beágyazott fizetési és szállítási modulokat is nézd át.
Az akadálymentességi nyilatkozat
A törvény 3. melléklete szerint a szolgáltatónak az általános feltételekben vagy azzal egyenértékű dokumentumban kell ismertetnie, hogyan teljesíti a szolgáltatás a követelményeket.
Legalább a szolgáltatás általános leírása kell akadálymentes formában, a működés megértéséhez szükséges magyarázat, és annak bemutatása, hogyan felel meg a követelményeknek.
Ezt egy külön, az ÁSZF-ből is elérhető akadálymentességi oldallal lehet megoldani. Érdemes ide írni az ismert hiányosságokat, a javítás tervezett idejét és egy elérhetőséget, ahol a vásárlók jelezhetik a problémákat.
Miért most, október elején?
A Black Friday 2026-ban november 27-re esik. Ha az audit októberben megtörténik, a javítások még a szezon előtt élesbe mehetnek, és nem a legforgalmasabb időszakban kell a pénztárhoz nyúlni.
Ha szeretnéd, hogy átnézzük a webáruházad pénztárfolyamatát és javítási listát készítsünk, nézd meg a webshop-fejlesztési szolgáltatásunkat.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, nem jogi tanácsadás. Ha bizonytalan vagy abban, hogy a vállalkozásod mikrovállalkozásnak minősül-e, kérdezd a könyvelődet vagy a jogászodat.
Források
- 2022. évi XVII. törvény a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek való megfelelés általános szabályairól (Nemzeti Jogszabálytár)
- 605/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet a 2022. évi XVII. törvény végrehajtásáról
- European Accessibility Act (Európai Bizottság)
- EN 301 549 V4.1.1 published (National Disability Authority, Írország)
További források
- European Accessibility Act ICT standards update (Davis Wright Tremaine, 2026. szeptember 18.)
- EN 301 549 v4.1.1 is final (Deque)
- Web Content Accessibility Guidelines (WCAG) 2.2 (W3C)
- What's New in WCAG 2.2 (W3C WAI)
- 2018. évi LXXV. törvény a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről (Nemzeti Jogszabálytár)
- Understanding SC 1.4.3 Contrast (Minimum) (W3C WAI)
Gyakori kérdések
Kötelező akadálymentesíteni egy egyszerű bemutatkozó weboldalt?
Általában nem, ha az oldalon nem köthető fogyasztói szerződés, vagyis nincs rajta webshop, online rendelés vagy szerződést létrehozó foglalás. A 2022. évi XVII. törvény 2. § 11. pontja az e-kereskedelmet a fogyasztói szerződéshez köti. Kivétel a hírközlés, a lakossági bank, az e-könyvek és dedikált szoftverek, egyes személyszállítási és audiovizuális hozzáférési szolgáltatások, a közszférára pedig a 2018. évi LXXV. törvény vonatkozik.
Mentes a törvény alól egy kis webshop?
Akkor mentes, ha mikrovállalkozás: 10 főnél kevesebb embert foglalkoztat, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg. A két feltételnek együtt kell teljesülnie, ezt a 3. § (3) bekezdés és a 2. § 28. pont rögzíti.
A 2025 előtt indult webshopnak is meg kell felelnie?
Igen. A 11. § szerint a hatálybalépés után nyújtott szolgáltatásokra kell alkalmazni a törvényt, és egy működő webshop ma is nyújtja a szolgáltatást. A 12. § (2) szerinti 2030. június 28-i haladék csak a 2025. június 28. előtt megkötött szolgáltatási szerződésekre vonatkozik, azok lejáratáig.
Mekkora bírságot kaphat egy webshop?
Csak akkor, ha a vállalkozás nem működik együtt, vagy a határidőig nem javít; a 605/2022. Korm. rendelet szerint kkv-nál főszabályként 15 ezer és 500 ezer forint között. Széles kört érintő súlyos jogsértésnél, illetve 100 millió forint feletti árbevételű nagyvállalatnál a felső határ az árbevétel 5 százaléka, nagyvállalatnál legfeljebb 500 millió forint.
Kapcsolódó szolgáltatás
Webshop fejlesztés
A Brauniq webáruházakat fejleszt és tart karban Shopify, WooCommerce vagy egyedi motor alapon, online fizetéssel, automata számlázással és készletkezeléssel.
Ehhez is kapcsolódik: Weboldal fejlesztés
