EU AI-rendelet kkv-knak: mi kötelező már, és mi csúszott 2027-re

Ha a céged AI-eszközöket használ, az EU AI-rendeletből ennyi már most kötelező. 2025. február 2. óta intézkedéseket kell hoznod a munkatársaid AI-jártasságáért. 2026. augusztus 2. óta az ügyfélnek tudnia kell, ha géppel beszél, és az AI-jal készült deepfake-tartalmat jelölni kell.

Mi tolódott el

A HR-szűrőkre, a hitelbírálatra és más magas kockázatú rendszerekre vonatkozó szigorú szabályokat viszont az idén nyáron elfogadott AI-omnibusz elhalasztotta: 2027. december 2-ra, a termékekbe épített rendszereknél 2028. augusztus 2-ra.

Mi az AI-omnibusz, és miért számít

Az (EU) 2026/1744 rendeletet, hivatalos nevén a mesterséges intelligenciáról szóló digitális omnibusz csomagot 2026. július 8-án fogadták el. Az Európai Unió Hivatalos Lapjában július 24-én jelent meg, és a kihirdetést követő harmadik napon, július 27-én lépett hatályba.

Nem új törvény, hanem az eredeti AI-rendelet, az (EU) 2024/1689 módosítása: egyszerűsít, határidőket tol ki, és néhány ponton szigorít is.

Magyarországon a végrehajtás keretét a 2025. évi LXXV. törvény adja, ez hatalmazza fel a kormányt a piacfelügyeleti és a bejelentő hatóság kijelölésére. A kötelezettségek tartalmát viszont közvetlenül az uniós rendelet határozza meg.

Ami már kötelező: AI-jártasság

Az AI-rendelet 4. cikke 2025. február 2. óta alkalmazandó. Eredetileg azt írta elő, hogy a szolgáltatók és az alkalmazók a tőlük telhető legnagyobb mértékben biztosítsák a személyzetük megfelelő AI-jártasságát. Az omnibusz ezt enyhítette: a cégnek intézkedéseket kell hoznia a jártasság fejlesztésére, de konkrét szintet senkinél nem kell garantálnia.

Vizsgabizonyítvány tehát nem kell, igazolható erőfeszítés viszont igen. Érdemes írásban rögzíteni, ki milyen AI-eszközt használ, milyen képzést vagy útmutatót kapott, és mire nem szabad használni.

A módosított szöveg szerint a Bizottság és a tagállamok külön segítik ebben a kkv-kat, a Bizottság gyakorlati példákat is közzétesz.

Ami már kötelező: a gép nem tehet úgy, mintha ember lenne

Az 50. cikk átláthatósági kötelezettségei 2026. augusztus 2. óta alkalmazandók, az omnibusz ezeket nem halasztotta el. Egyetlen türelmi idő van: a régebbi generatív rendszerek gépi jelölésénél, erről lent írunk.

Az (1) bekezdés szerint a természetes személyekkel közvetlenül kommunikáló AI-rendszert úgy kell kialakítani, hogy az ember megtudja: géppel beszél. A kkv-k szempontjából releváns kivétel, ha ez egy észszerűen tájékozott, figyelmes ember számára a körülményekből nyilvánvaló.

Chatbot és telefonbot: ki a felelős?

Ez a kötelezettség formálisan a rendszer szolgáltatóját, vagyis a fejlesztőt terheli. Ha egy kkv beszállító chatbotját vagy hangbotját használja, jellemzően alkalmazó: az a dolga, hogy ellenőrizze a jelzést, és szerződésben is kérje.

Az (5) bekezdés szerint a tájékoztatásnak egyértelműnek kell lennie, és legkésőbb az első interakciókor meg kell történnie. Chatablakban ez lehet egy jól látható első üzenet, telefonon egy mondat a hívás elején.

Egyedileg épített botok

Ha a botot egyedileg építik nektek, a jelzés a rendszer része legyen, ne utólagos matrica. Az AI-ügyfélszolgálati rendszereknél ez ugyanúgy tervezési kérdés, mint az emberi átadás.

Generált marketingtartalom és deepfake

Az 50. cikk (4) bekezdése az alkalmazót kötelezi: ha AI-jal deepfake-et hoz létre vagy manipulál, közölnie kell, hogy a tartalom mesterséges. A rendelet szerint deepfake az a kép, hang vagy videó, amely létező személyekre, tárgyakra, helyekre vagy eseményekre hasonlít, és megtévesztően valódinak tűnik.

Egy valós személy klónozott hangjával készült hirdetés tipikusan ide tartozik. Nyilvánvalóan művészi, szatirikus vagy fikciós műnél a jelzés lehet visszafogottabb, de nem maradhat el.

A szöveget másképp kezelik

Szövegnél szűkebb a szabály: a közérdekű ügyekről tájékoztató, AI által írt szöveget kell jelölni, kivéve, ha ember átnézte vagy szerkesztette, és valaki szerkesztői felelősséget vállal érte. Egy átlagos termékleírás vagy hírlevél tehát nem kap automatikusan címkét.

Ami decemberben jön

Az 50. cikk (2) bekezdése a generatív rendszerek szolgáltatóit kötelezi, hogy a kimenetet géppel olvasható módon jelöljék. Az omnibusz szerint a 2026. augusztus 2. előtt forgalomba hozott rendszereknek 2026. december 2-ig kell megfelelniük, a később piacra kerültekre ez a türelmi idő nem vonatkozik.

Ha saját generatív eszközt adtok ki ügyfeleknek, ez rátok is vonatkozhat.

Két új tilalom

Szintén 2026. december 2-tól él az omnibusz két új tilalma. Ezek az azonosítható személyről hozzájárulás nélkül készülő, valósághű intim vagy szexuális tartalom, illetve a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyag AI-jal történő előállítását célozzák.

A szolgáltató nem hozhat forgalomba erre szánt, vagy megfelelő védelem nélkül erre előreláthatóan alkalmas rendszert. Az alkalmazó nem használhat AI-t ilyen célra.

Mikor lesz egy HR-szűrő vagy hitelbírálati eszköz magas kockázatú?

A III. melléklet 4. pontja szerint magas kockázatú a munkavállalók felvételére vagy kiválasztására szánt rendszer, például amely jelentkezéseket szűr vagy jelölteket értékel. Ide tartozik az előléptetésről, felmondásról vagy feladatkiosztásról döntő, illetve a teljesítményt figyelő eszköz is. Az 5. pont b) alpontja a magánszemélyek hitelképességét értékelő rendszereket sorolja ide, a csalásfelderítés kivételével.

Nem minden ilyen eszköz magas kockázatú. A 6. cikk (3) bekezdése kiveszi például azt a rendszert, amely csak szűk eljárási feladatot végez, egy már elkészült emberi munkát javít, vagy előkészítő lépést végez, és érdemben nem befolyásolja a döntést. Ha viszont a rendszer személyekről profilt alkot, mindig magas kockázatú.

Mi jön 2027 decemberében

Ezekre a rendszerekre a teljes kötelezettségcsomag az omnibusz után 2027. december 2-tól alkalmazandó, az I. melléklet szerinti, termékekbe épített rendszerekre pedig 2028. augusztus 2-tól.

Alkalmazóként ekkortól a feladatod lesz a használati utasítás szerinti működtetés és a hozzáértő emberi felügyelet. Munkahelyi bevezetés előtt a munkavállalókat és a képviselőiket is tájékoztatnod kell.

Mit dokumentálj most

1. AI-leltár: minden használt AI-eszköz, a beszállítója, a felhasználási célja, és hogy ügyféllel vagy munkatárssal érintkezik-e.
2. Jártassági nyilvántartás: ki milyen eszközt használ, milyen képzést vagy belső szabályt kapott, és mikor.
3. Átláthatósági ellenőrzés: minden chatbot, hangbot és generált vizuális tartalom mellé egy sor arról, hol és hogyan jelzitek az AI-t.
4. Beszállítói nyilatkozatok: kérjétek írásban, hogy a szolgáltató eleget tesz az 50. cikknek, generatív eszköznél a gépi jelölésnek is.
5. Kockázati előszűrés: HR- és hitelezési eszközöknél rögzítsétek, miért esik vagy nem esik a III. melléklet alá, mert 2027 decemberéig ennyi idő van felkészülni.

Bírság és következő lépés

Az 50. cikk megsértése legfeljebb 15 millió eurós vagy a teljes világpiaci éves árbevétel 3 százalékáig terjedő bírsággal sújtható, kkv-nál a kettő közül az alacsonyabbal. A szankciós szabályokat a tagállamok állapítják meg.

Ha most vezetnél be chatbotot, hangbotot vagy belső AI-eszközt, és szeretnéd, hogy a jelölés, a naplózás és az emberi felügyelet már a tervben benne legyen, nézd meg, hogyan építünk egyedi AI-rendszereket.

Ez a cikk nem jogi tanácsadás, a konkrét besorolásnál érdemes jogászt is bevonni.

Források

• Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2026/1744 rendelete (AI digitális omnibusz), HL, 2026.7.24.
• Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1689 rendelete a mesterséges intelligenciáról
• 2025. évi LXXV. törvény az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének magyarországi végrehajtásáról
• Hunton Andrews Kurth: EU Digital Omnibus on AI Enters into Force (2026.07.28.)
• Cuatrecasas: Digital Omnibus on AI has been published (2026.07.24.)